Cafeteria 2017
Adómentes juttatások
Költségtérítés
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 25. §-ának (2) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén kap a magánszemély, tehát adómentesnek számít.
Ennek két formája lehet, először nézzük az elsőt, az utazási bérlettel, utazási jeggyel (a továbbiakban: bérlet) történő elszámolást.
Az utazási bérlettel történő elszámolás legfeljebb a bérlet árát meg nem haladó értékben történhet meg. Az elszámolás alapja lehet maga a bérlet vagy a munkáltató nevére szóló számla.
A második a költségtérítés, melynek adómentes értéke
- a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
- hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint.
A fentiek alapján tehát adómentes juttatásnak minősülhet a bérlet teljes ára vagy a költségtérítés előbbiekben taglalt számítást figyelembe véve kilométerenként 15 forint.
A munkába járásról szóló kormányrendelet azonban mindkét esetben ezeknél kisebb értéket határoz meg a munkáltató számára, amelyet a feltételek fennállása esetén kötelezően kell kifizetni a munkavállaló számára.
A rendelet a bérlettel történő elszámolást esetén a bérlet árának a munkába járással és a hazautazással kapcsolatban legalább 86%-át rendeli kifizetni, azzal, hogy az utóbbi esetben ennek havi maximuma 2017-ben 35 340 forint.
A költségtérítés esetén pedig a fentiek alapján meghatározott összeg 60%-át azaz kilométerenként 9 forintot kötelező kifizetni, a fennmaradó kilométerenkénti 6 forint kifizetését a munkáltató mérlegelési jogkörébe utalja.
A fentiek alapján tehát adómentes juttatásnak minősülhet a bérlet teljes ára vagy a költségtérítés előbbiekben taglalt számítást figyelembe véve kilométerenként 15 forint.
A munkába járásról szóló kormányrendelet azonban mindkét esetben ezeknél kisebb értéket határoz meg a munkáltató számára, amelyet a feltételek fennállása esetén kötelezően kell kifizetni a munkavállaló számára.
A rendelet a bérlettel történő elszámolást esetén a bérlet árának a munkába járással és a hazautazással kapcsolatban legalább 86%-át rendeli kifizetni, azzal, hogy az utóbbi esetben ennek havi maximuma 2017-ben 35 340 forint.
A költségtérítés esetén pedig a fentiek alapján meghatározott összeg 60%-át azaz kilométerenként 9 forintot kötelező kifizetni, a fennmaradó kilométerenkénti 6 forint kifizetését a munkáltató mérlegelési jogkörébe utalja.
Mivel a munkába járás és a hazautazás fogalmát is értelmeznünk kell, ezért először is nézzük a rendelet legfontosabb fogalmi meghatározásait, ami alól ráadásul még van kivétel is, de erről egy kicsit később.
munkába járás: - a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
- a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;
napi munkába járás:
a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;hazautazás:
a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;
hosszú várakozás:
az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja;
Nagyrabecsült (volt) kollégáim ilyenkor szokták beleírni a szövegbe, hogy ha valaki idáig elolvassa, az már megérdemel egy sört. Szóval, a rendelet további feltételeket is szab, nézzük ezeket is.
A munkáltató akkor téríti meg a munkavállaló munkába járására szolgáló bérlet árának 86%-át, amennyiben a munkavállaló
a. belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b. menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c. elővárosi vasúton (HÉV-en),
d. menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
A rendelet szerint az előzőekben meghatározott térítés helyett a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a. a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b. a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c. ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d. a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
Az utóbbi két esetben (c. és d.) említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti a munkáltató.
Végül a rendelet leszögezi, hogy a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Összefoglalva, a választható cafeteria rendszerbe történő beillesztésre jószívvel csak a kötelezően kifizetendő (86% illetve 9 forint kilométerenként) összegek fölötti részt tudom javasolni, azaz a bérlet árának 14%-át illetve a kilométerenként számított 6 forintot.
Ugyanakkor vannak érvek amellett is, hogy mivel a munkavállaló aktív közreműködése (bérlet átadása illetve a másik esetben a nyilatkozat) is szükséges ahhoz, hogy a fentiekben részletezett elszámolást és költségtérítést megkapja, ezért akár a teljes összeg is része lehet egy választható cafeteria rendszernek, azonban ezt csak a nagyon bátraknak és nagyon felkészülteknek tudom ajánlani, azoknak, akik adott esetben hajlandóak vitába szállni az adóhivatallal is.
Remélem a Kedves Olvasó ezt a bejegyzést legalább annyira hasznosnak fogja találni, mint amilyen hosszú lett. A legközelebbi találkozásig minden szépet és jót kívánok!
hosszú várakozás:
az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja;
Nagyrabecsült (volt) kollégáim ilyenkor szokták beleírni a szövegbe, hogy ha valaki idáig elolvassa, az már megérdemel egy sört. Szóval, a rendelet további feltételeket is szab, nézzük ezeket is.
A munkáltató akkor téríti meg a munkavállaló munkába járására szolgáló bérlet árának 86%-át, amennyiben a munkavállaló
a. belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b. menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c. elővárosi vasúton (HÉV-en),
d. menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
A rendelet szerint az előzőekben meghatározott térítés helyett a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a. a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b. a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c. ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d. a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
Az utóbbi két esetben (c. és d.) említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti a munkáltató.
Végül a rendelet leszögezi, hogy a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.
Összefoglalva, a választható cafeteria rendszerbe történő beillesztésre jószívvel csak a kötelezően kifizetendő (86% illetve 9 forint kilométerenként) összegek fölötti részt tudom javasolni, azaz a bérlet árának 14%-át illetve a kilométerenként számított 6 forintot.
Ugyanakkor vannak érvek amellett is, hogy mivel a munkavállaló aktív közreműködése (bérlet átadása illetve a másik esetben a nyilatkozat) is szükséges ahhoz, hogy a fentiekben részletezett elszámolást és költségtérítést megkapja, ezért akár a teljes összeg is része lehet egy választható cafeteria rendszernek, azonban ezt csak a nagyon bátraknak és nagyon felkészülteknek tudom ajánlani, azoknak, akik adott esetben hajlandóak vitába szállni az adóhivatallal is.
Remélem a Kedves Olvasó ezt a bejegyzést legalább annyira hasznosnak fogja találni, mint amilyen hosszú lett. A legközelebbi találkozásig minden szépet és jót kívánok!
Ha linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Munkába járás költségtérítése
Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése