Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

Cafeteria 2017

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

Mivel mától hatályos az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet tegnap megjelent módosítása, ezért mai témánk a 2017-es cafeteria egyik legbonyolultabbnak tűnő eleme, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás lesz.

A fent említett rendelet módosítása zömmel csak átvezeti az Szja törvényben (és egyéb törvényekben pl.: CSOK) végbement változásokat, de azért van benne egy-két kisebb módosítás, de erről majd később.

A támogatás legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes. Ebbe bele kell számolni a több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegeket is. Az adómentesség másik korlátja, a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százaléka.

Az adómentesség további feltétele, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá.

A munkáltató, ezt a vissza nem térítendő lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatást hitelintézet vagy a kincstár útján és az ő igazolásuk alapján nyújthatja. A törvény alapján vissza nem térítendő támogatásnak minősül  a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás is. 

A juttatás az Szja törvényben és a fent említett rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtható.

A szabályok és a fogalmak a törvényben a következők:

Lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,

d) a korszerűsítés,

e) a akadálymentesítés.

a méltányolható lakásigény mértéke:

az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
a. egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
b. három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Ennek alkalmazása során nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani;

együtt költöző, együtt lakó családtagok:
a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

korszerűsítés:
a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig.

akadálymentesítés:
a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a rendeletben meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.

Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy a rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

A rendelet és annak mai nappal hatályos módosításának részleteibe terjedelemi okokból nem megyek bele, de a módosítás egyik új elemét, a fentebb beharangozottok szerint megemlítem.

A lakás korszerűsítése, építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén már nem csak a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, hanem a magánszemély élettársának nevére kiállított számlát is elfogadják igazoló okiratként.

Erre az évre már nem maradt más hátra, minthogy Boldog és Eredményes Új Évet kívánjak Önnek. Na és persze minden szépet és jót!

Ha linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás
Köszönöm.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Cafeteria 2017

Adómentes juttatások

Mobilitási célú lakhatási támogatás

A következő évtől új adómentes juttatás jelenhet meg a cafeteriában, amely a munkavállalók lakhatását hivatott támogatni. Közkeletű elnevezése az albérleti támogatás. Nézzük, hogy milyen szabályokra kell tekintettel lenni:

A mobilitási célú lakhatási támogatás olyan munkavállalónak nyújtható,

• akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
• aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A lakhatási támogatás havi értékeként (Figyelem: ez még nem biztos, hogy adómentes!) figyelembe vehető:

1. a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész
2. a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész
3. a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

A lakhatási támogatás fenti pontban kiszámított havi értékéből adómentesen nyújtható rész:

1. a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, (2017-ben 51 000 forint)
2. a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, (2017-ben 31 875 forint)
3. a foglakoztatás a 2. pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát (2017-ben 19 125 forint) meg nem haladó összeg.

A mnkáltatónak rendelkeznie kell a bérelt lakás havi bérleti díját igazoló bizonylattal. Ha a munkáltató a tulajdonában álló lakásban biztosítja a lakhatást, akkor pedig a lakhatás szokásos piaci értékét kell meghatároznia.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak - a döntésük szerinti - egyikük veheti igénybe. A munkavállalónak erről és a jelen bejegyzés első részében részletezett feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről nyilatkozatot kell tennie a munkáltató felé.

Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A törvény szerint ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása valamint nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A legközelebbi alkalommal szeretném folytatni a 2017-es cafeteria további lehetséges elemeit is, addig is minden szépezt és jót kívánok!

Csökkent a bérek és az egyes meghatározott juttatások járulékterhe

Cafeteria 2017

Csökkent az EHO is

Ma kihirdették a leges-legújabb adótörvényt

A mai Magyar Közlönyben kihirdették az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvényt, amely 2017. január 1-jei hatályba lépésével változást hoz a cafeteria szempontjából.

Mind a szociális hozzájárulási adó, mind az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27%-ról 22%-ra csökken, melynek eredményeként az egyes meghatározott juttatások adója 43,66%-ra csökken.

Azonos értékű nettó juttatást feltételezve a bér jellegű kifizetés adó- és járulékterhe pedig 85,71%-ra csökken, így még mindig jelentős marad a különbség.

Így az alábbi táblázat már a végleges, 2017-es adatokat tartalmazza a különböző cafeteria juttatások költségeit illetően:

juttatás	bér jellegű kifizetés	adómentes juttatás	béren kívüli juttatás	egyes meghatározott juttatás
nettó értéke	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft
teljes költsége	185 714 Ft	100 000 Ft	134 220 Ft	143 660 Ft

A fentiek alapján azt gondolom, hogy a cafeteria rendszeren belül továbbra is nagy jelentősége marad az egyes meghatározott juttatásoknak.

Ezúttal nem csak minden szépet és jót kívánok, hanem Áldott, Békés Karácsonyt is!

23 millió euró büntetést ért a kiszorítosdi

Cafeteria

Részben a cafeteriahoz kapcsolódó tegnap esti hír, hogy a beruházási jogviták rendezésére szolgáló választott bíróság, az ICSID közel 23 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot az Edenred S.A. francia vállalttal szemben.

Az ítélet, amelynek hátteréről az erről itthon elsőként hírt adó 444.hu cikkében olvashat, a magyar-francia beruházásvédelmi megállapodás alapján született.

A közel 23 millió euró a kamatokat nem tartalmazza.

Ennek az ítéletnek közvetlen hatása nem lesz ugyan a hazai cafeteria adójogi szabályozására, de a magyar adófizetők pénztárcájára hatással lehet, különös tekintettel arra, hogy további két másik per (Le Chèque Déjeuner, Sodexo Pass International SAS) is folyik a fent említett választott bíróság előtt, melyek kimenetele - főleg az említett ítéletet követően - nem különösebben kérdéses.

Posztom írásakor a fenti hírt még csak igen kevés sajtótermékben lehetett olvasni, kíváncsi vagyok, hogy az illetékeseknek vajon milyen "pozitív" állásfoglalásuk lesz a témában.

Hamarosan a 2017-es cafeteria elemek részletezésével fogom folytatni, addig is minden szépet és jót kívánok!

Cafeteria 2017: Béren kívüli juttatások - SZÉP Kártya

Cafeteria 2017

Béren kívüli juttatások

Széchenyi Pihenő Kártya

Ezúttal a béren kívüli juttatások másik elemével a SZÉP Kártyával folytatom.

A SZÉP Kártya, mint önálló elem szabályozása a 2017-es év tekintetében nem változott az idei évhez képest.
A szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátás alszámlára 150 ezer, míg a szabadidő alszámlára 75 ezer forint támogatás utalható béren kívüli juttatásként.

Az igazi változás abban áll, hogy egyrészt szűkült a béren kívüli juttatások köre, hiszen a SZÉP Kártya mellett már csak a pénzösszeg juttatása maradt meg ebben a kategóriában, másrészt ha a SZÉP Kártya és a pénzösszeg együttes juttatása esetén az összeg meghaladja az éves időarányos 450 ezer – költségvetési szerv esetén 200 ezer – forintot, akkor a fölöttes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Csak az ismétlés kedvéért, a béren kívüli juttatások adója 2017-ben 34,22%, míg az egyes meghatározott juttatások adója - amennyiben a Parlament elfogadja az ebben a bejegyzésben említett törvényjavaslatot - 43,66% lesz.

A SZÉP Kártya különböző alszámláin lévő összegek változatlanul azokra a szolgáltatásokra fordíthatók, amelyeket a Kormány rendelet tartalmaz.

A SZÉP Kártya kibocsátásának feltételeit azonban a jogalkotónak meg kellene változtatnia, hogy az összhangban legyen az Európai Bíróság idén februárban hozott ítéletével.

A magyar kormány ennek megváltoztatásával kapcsolatos hivatalos álláspontja előttem nem ismert, csak informális csatornákon keresztül kaptam kósza híreket.
Abban a reményben, hogy a magyar kormány esetleg tájékoztatta ezzel kapcsolatos szándékáról az Európai Bizottságot, két alkalommal is levélben fordultam az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéhez, de sajnos a mai napig nem érkezett semmilyen válasz.

Nem lepődnék meg azonban azon, hogy az év vége közeledtével megjelenne a Magyar Közlönyben a SZÉP kártya rendelet módosítása. Addig is azonban minden szépet és jót kívánok!

5 százalékponttal csökken az egészségügyi hozzájárulás

Cafeteria 2017

Újabb törvénymódosítás

Az EHO is csökken

A mai napon a kormány benyújtotta az egyes pénzügyi és gazdasági törvények módosításáról szóló javaslatát. Ebben a javaslatban nem csak a szociális hozzájárulási adó mértékét, hanem az egészségügyi hozzájárulás 27%-os mértékét is 5 százalékponttal tervezik csökkenteni.

Ennek megfelelően az egyes meghatározott juttatások adója 43,66%-ra csökken, míg a béren kívüli juttatások adója 34,22% marad. A tervezet ezen pontja 2017. január 1-jétől fog hatályba lépni, amennyiben megszavazzák.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy jelentősen csökkenni látszik a különbség a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások között az utóbbi javára.

A javaslatot továbbra is figyelemmel fogom kísérni, addig is minden szépet és jót kívánok!

Erzsébet-utalvány Karácsonyra, mint nem cafeteria elem

Elnézést kérek minden kedves olvasótól, hogy ezúttal nem feltétlenül a cafeteria témájában írok, bár egy kicsit kapcsolódik ehhez.

Az apropót az adta, - ahogy azt Ön bizonyára hallotta már - hogy a kormány minden nyugdíjasnak 10 ezer forint értékű „ajándékot” fog adni, Erzsébet-utalvány formájában. Ezt még a miniszterelnök jelentette be még korábban.

A mai Kormányinfon Lázár János miniszter azt mondta, hogy a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt azért nem a Magyar Posta fogja 2,8 millió nyugdíjasnak kézbesíteni, mert ezek kézbesítését darabonként 480 forintért tenné meg.

A miniszter szerint a kézbesítést ezért a kormányhivatalok és a járási hivatalok dolgozói fogják végezni.

Mivel nem akartam elhinni azt, amit olvastam, ezért meghallgattam a kormany.hu-n a mai Kormányinfo felvételét, és tényleg ezt mondta. Azt is hozzátette, hogy 30 ezer munkatársról van szó, akik még karácsony előtt fogják megejteni a kézbesítést. A miniszter ugyan azt mondta, hogy az utalványokat a december 20-án vagy 21-én fogják megkapni és ezt követően fogják kézbesíteni. A kormány honlapján, a Kormányinforól szóló tudósításban még az is szerepel, hogy a kézbesítés december 21. és 24. között fog megtörténni.

Mivel már az első sokkból kicsit felocsúdtam, egy kis számolásra szeretném hívni a nyájas Olvasót.

Azt javaslom, induljunk el két irányba. Az egyik a miniszter által említett 480 forintos postai kézbesítés díja, a másik a 30 ezer kormányhivatali és járási hivatali munkatárs kérdése.

Akkor kezdjük az elsővel:

Az Erzsébet-utalványok beváltására szerződött üzletek beváltási díjat fizetnek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában lévő utalvány kibocsátónak. Ennek átlagos mértéke legkevesebb a beváltott utalványok értékének 2,5-3,5%-a, azaz minden nyugdíjas után 250 – 350 forint bevételre tesz szert a kibocsátó. Továbbá, az iparági becslések szerint a be nem váltott utalványok értéke 0,2 – 0,3% közé tehető, ez további 20 – 30 forintos bevételt fog eredményezni, tehát a kibocsátó összesen legalább 270 – 380 forintos bevételre fog szert tenni minden egyes nyugdíjas után. Ezzel áll szemben a postai kézbesítés 480 forintos díja.

És emiatt be kell vetni 30 ezer kormányhivatali és járási hivatali munkatársat, hogy a rendelkezésre álló 4 napban kivigyenek egy-egy borítékot 2,8 millió nyugdíjas számára. Ez azt jelenti, hogy minden munkatársnak 23,3 nyugdíjast kell naponta felkeresni, ami azt jelenti, hogy napi 8 órával (ez utóbbi különösen érdekes december 24-én) számolva minden munkatársnak minden órában 2,9 nyugdíjast kell felkeresni, ami azt jelenti, hogy nagyjából 20 perc áll minden egyes munkatárs rendelkezésre egy-egy boríték kézbesítéséhez. Az már csak hab a tortán, hogy Lázár János miniszter szerint – mivel mégiscsak pénzről van szó – a munkatársak nem egyedül fognak menni.

Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy a tanulságok levonása helyett, ezúton fejezzem ki részvétemet minden egyes kormányhivatali és járási hivatali munkatárs felé, Önnek pedig minden szépet és jót Kívánok!