Adómentes cafeteria elemek

Cafeteria 2017

Adómentes cafeteria elemek

Az alábbiakban felsorolom azokat az adómentes juttatásokat, amelyek beilleszthetők a 2017-es cafeteria rendszerekbe. Azokat az elemeket, amelyeket már korábban részletesen taglaltam, most nem részletezem ismét, csak egy hivatkozás jelzi, hogy hol találhatóak azok részletei. Szokás szerint most is csak a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyban értelmezett juttatásokkal foglalkozom.

Nézzük, melyek lehetnek a cafeteria adómentes elemei 2017-ben.

lakáscélú munkáltatói támogatás;
mobilitási célú lakhatási támogatás;
kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy és bérlet;
sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;
a munkába járás költségtérítésének egy bizonyos része;
bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás;
a munkáltató által biztosított védőoltás;
a kockázati biztosítás egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan;
a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja.

Az utolsó két elem vonatkozásban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. mellékletének 6.3. és 6.9. alpontjai további részletszabályokat állapítanak meg.

A legközelebbi jelentkezésemig minden szépet és jót kívánok!

Amennyiben linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Adómentes cafeteria elemek
Köszönöm.

A munkába járás költségtérítése

Cafeteria 2017

Adómentes juttatások

Költségtérítés

A múlt héten pénteken ismét módosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendelet. Ezért - és azért is, mert a héten kaptam egy kérdést is ebben a tárgyban - a továbbiakban erről és a munkába járás költségtérítésének a cafeteria rendszerbe történő illesztéséről fogok szólni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 25. §-ának (2) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén kap a magánszemély, tehát adómentesnek számít.

Ennek két formája lehet, először nézzük az elsőt, az utazási bérlettel, utazási jeggyel (a továbbiakban: bérlet) történő elszámolást.

Az utazási bérlettel történő elszámolás legfeljebb a bérlet árát meg nem haladó értékben történhet meg. Az elszámolás alapja lehet maga a bérlet vagy a munkáltató nevére szóló számla.

A második a költségtérítés, melynek adómentes értéke

1. a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
2. hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint.

A fentiek alapján tehát adómentes juttatásnak minősülhet a bérlet teljes ára vagy a költségtérítés előbbiekben taglalt számítást figyelembe véve kilométerenként 15 forint.

A munkába járásról szóló kormányrendelet azonban mindkét esetben ezeknél kisebb értéket határoz meg a munkáltató számára, amelyet a feltételek fennállása esetén kötelezően kell kifizetni a munkavállaló számára.

A rendelet a bérlettel történő elszámolást esetén a bérlet árának a munkába járással és a hazautazással kapcsolatban legalább 86%-át rendeli kifizetni, azzal, hogy az utóbbi esetben ennek havi maximuma 2017-ben 35 340 forint.

A költségtérítés esetén pedig a fentiek alapján meghatározott összeg 60%-át azaz kilométerenként 9 forintot kötelező kifizetni, a fennmaradó kilométerenkénti 6 forint kifizetését a munkáltató mérlegelési jogkörébe utalja.

Mivel a munkába járás és a hazautazás fogalmát is értelmeznünk kell, ezért először is nézzük a rendelet legfontosabb fogalmi meghatározásait, ami alól ráadásul még van kivétel is, de erről egy kicsit később.

munkába járás:

1. a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
2. a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították;

napi munkába járás:

a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;

hazautazás:

a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás;

hosszú várakozás:
az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja;

Nagyrabecsült (volt) kollégáim ilyenkor szokták beleírni a szövegbe, hogy ha valaki idáig elolvassa, az már megérdemel egy sört. Szóval, a rendelet további feltételeket is szab, nézzük ezeket is.

A munkáltató akkor téríti meg a munkavállaló munkába járására szolgáló bérlet árának 86%-át, amennyiben a munkavállaló
a.  belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b. menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c. elővárosi vasúton (HÉV-en),
d. menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

A rendelet szerint az előzőekben meghatározott térítés helyett a munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a. a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b. a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c. ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d. a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Az utóbbi két esetben (c. és d.) említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti a munkáltató.

Végül a rendelet leszögezi, hogy a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Összefoglalva, a választható cafeteria rendszerbe történő beillesztésre jószívvel csak a kötelezően kifizetendő (86% illetve 9 forint kilométerenként) összegek fölötti részt tudom javasolni, azaz a bérlet árának 14%-át illetve a kilométerenként számított 6 forintot.

Ugyanakkor vannak érvek amellett is, hogy mivel a munkavállaló aktív közreműködése (bérlet átadása illetve a másik esetben a nyilatkozat) is szükséges ahhoz, hogy a fentiekben részletezett elszámolást és költségtérítést megkapja, ezért akár a teljes összeg is része lehet egy választható cafeteria rendszernek, azonban ezt csak a nagyon bátraknak és nagyon felkészülteknek tudom ajánlani, azoknak, akik adott esetben hajlandóak vitába szállni az adóhivatallal is.

Remélem a Kedves Olvasó ezt a bejegyzést legalább annyira hasznosnak fogja találni, mint amilyen hosszú lett. A legközelebbi találkozásig minden szépet és jót kívánok!

Ha linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Munkába járás költségtérítése
Köszönöm.

Lakáscélú támogatás

Cafeteria 2017

Adómentes juttatások

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Mai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes lakáscafeteriát választani. Állításuk szerint ugyanis több mint 650 ezer lakáshitelesen segíthetne a lakáscafeteria, de 2015-ben csak kevesebb mint 28 ezer munkavállalót támogattak ilyen formán a vállalkozások, áll a közleményben.

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás témájában ajánlom szíves figyelmébe az ehhez kapcsolódó bejegyzésemet.

Hamarosan ismét jelenkezem, addig is minden szépet és jót kívánok!

Csekély értékű ajándék

Cafeteria 2017

Egyes meghatározott juttatások

Csekély értékű ajándék

A csekély értékű ajándék az Szja törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, és így az adója 2017-ben 43,66%.  A cafeteriában az elmúlt években már egyre csekélyebb lett a jelentősége. (Elnézést a szóviccért.) Ez részben azért volt így, mert kellően nagy számú adómentes és béren kívüli juttatás állt rendelkezésre a különböző cégek cafeteria rendszereiben, másrészt sok helyen egyfajta kompenzálásként - a cafeteria rendszeren kívül - nyújtották azoknak a munkavállalóknak, akiknek vagy egyáltalán nem volt gyermekük, vagy ha volt is még vagy már nem voltak jogosultak iskolakezdési támogatásra.

Tekintettel arra, hogy 2017-ben a béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült és az egyes meghatározott juttatásokkal összehasonlítva ezek adója (34,22%) már csak kevesebb, mint 10 százalékponttal kedvezőbb, újra nagyobb teret nyerhet a csekély értékű ajándék.

Ahogyan azt a Tisztelt Olvasó megszokhatta, ezt a juttatást is kizárólag a munkavállaló és a munkáltató közötti jogviszony alapján elemzem. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a kormány a nyugdíjasoknak juttatott évvégi 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt is csekély értékű ajándék jogcímen juttatta.

A csekély értékű ajándék évente legfeljebb három alkalommal, alkalmanként a minimálbér 10 százalékát (2017-ben ez alkalmanként 12 750 forint) meg nem haladó mértékben juttatható.

Túl azon, hogy a juttatás gyakorisága és mértéke nem haladhatja meg a fentebb megállapított korlátokat, a munkaadóknak még két dologra kell figyelniük. Az egyik, hogy a juttatásról nyilvántartást kell vezetniük, amelynek tartalmaznia kell azt, hogy mikor volt ez a három alkalom illetve mekkora volt a juttatás értéke alkalmanként. A másik, hogy amennyiben -hiszen erre lehetősége van - a munkavállaló közeli hozzátartozójának is juttat ilyen jogcímen, akkor ezt csak olyan közeli hozzátartozónak juttassa, akinek az adóévben az adott munkáltatótól nem származott más jövedelme.

Magyarul, a munkáltató egy adott munkavállalójának csak 3 alkalommal és csak a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben juttathat csekély értékű ajándékot, még abban az esetben is, ha az adott munkavállaló közeli hozzátartozója egy másik munkavállalónak.

Természetesen a csekély értékű ajándék lehet termék vagy szolgáltatás vagy utalvány vagy akár készpénz-helyettesítő fizetési eszköz is. Utóbbi kettő esetében akkor, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy azok mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használhatók fel, továbbá ha azok - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaválthatók.

Az eddigi viszonylag nagy számú bejegyzésem alapján egy kívülálló számára könnyen úgy tűnhet, hogy a lehetséges cafeteria elemek száma végtelen, de ez nem így van. Hamarosan folytatom, de addig is minden szépet és jót kívánok!

Ha linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Csekély értékű ajándék
Köszönöm.

Egyes meghatározott juttatás, ami majdnem bármi lehet

Cafeteria 2017

Egyes meghatározott juttatás - szinte bármire

Ezúttal az egyes meghatározott juttatások, melynek adója 2017-től 43,66%,  egy igen érdekes lehetőségéről ejtek szót, ami a kedvezményes adózású készpénz juttatás mögött - amely mivel készpénz, ezért bármire elkölthető - az egyik legszélesebb körű juttatás lehet. Egy nem kifejezetten magyar szóval illetve, az egyik "leglikvidebb" eszköz a 2017-es cafeteriában.

Ennek a törvény szerint két esete lehetséges:

1. a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.
2. a munkáltató által több munkavállaló - egy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján - részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

Az első esetben tehát a juttatást valamennyi munkavállaló részére kell nyújtani, míg a második esetben a munkavállalók közötti differenciálás is lehetséges, egy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján.

A differenciálásba természetesen az is beletartozik, hogy lehetnek olyan munkavállalók, akik egyáltalán nem részesülnek a juttatásban, de ezzel is érdemes óvatosan bánni, hiszen a törvény azt is megfogalmazza, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzatban nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján kell meghatározni.

Akkor most nézzük, hogy a fentiek alapján a 2017-es cafeteriában magát a juttatást milyen formában nem lehet és milyen formában lehet nyújtani.

A juttatás nem lehet:

• pénzösszeg;
• értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
• természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

A fenti kizárásokból következik, hogy a juttatás szinte bármi lehet, csak a képzelet szabhat határt. Lehet például kecske, ló, zsiráf vagy akár bármi. Az fontos, hogy a juttatás szokásos piaci értékét a szabályoknak megfelelően kell meghatározni. Az utalvány vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetében a szokásos piaci érték meghatározása sokkal könnyebnek tűnik, mint például egy zsiráf szokásos piaci értékének meghatározása, ezért is, az előbbiek nyilvánvalóan nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Ráadásul, mint arra a bevezetőben is utaltam az utalvány és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz -  kivételt képez az, amely bármire korlátozás nélkül beváltható - igen széles körben váltható be, termékek és szolgáltatások széles palettája állhat rendelkezésre.

Szerencsére a jogalkotó, 2016 november végétől hatályon kívül helyezte a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány tiltását, amelynek egyetlen célja az volt, hogy az Erzsébet-utalványnak, még az egyes meghatározott juttatások között se legyen versenytársa. Mint láthatjuk, ez oly mértékben diszkriminatív volt, hogy a fentiek alapján 2016-ban ugyan zsiráfot vagy krumplit minden gond nélkül lehetett juttatni, de olyan utalványt, amely fogyasztásra kész étel vásárlására jogosított, azt azért nem.

Véleményem szerint ez a juttatási forma a 2017-es cafeteria juttatások között is előkelő helyet foglalhat el, már csak azért is, mert ennek adózása a béren kívüli juttatásokhoz képest csak kevesebb mint 10 százalékponttal több.

A legközelebbi bejegyzésemben a cafeteria további elemivel fogok foglalkozni, addig is minden szépet és jót kívánok!

További adómentes juttatások

Cafeteria 2017

Adómentes juttatások

A legutóbbi két alkalommal a legújabb és a legbonyolultabb adómentes cafeteria elemekkel foglalkoztam, most jöjjön a többi.

Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy és bérlet

Ez a juttatás magánszemélyenként és évente legfeljebb 50 ezer forintig adható adómentesen.
A törvény az igénybe vehető kulturális szolgáltatásokat tételesen sorolja fel: muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás.

A fentieken kívül és az említett adómentes határon belül ide tartozik még a könyvtári beiratkozási díj, de természetesen nem tartozik ide a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatás.

Sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet

Az adómentességnek felső korlátja nincs. Az Szja törvényben tavaly augusztusban megjelent a sportrendezvény fogalma, amely értelmezési keretet adhat ezen cafeteria elem felhasználásának.
A sportrendezvény tehát a törvény szerint olyan verseny vagy mérkőzés, amelyet résztvevők jelenlétében, sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül tartanak meg,

Bár a blogomban kifejezetten a munkáltató által a munkavállalónak juttatott cafeteria elemekkel igyekszem foglalkozni, ezúttal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fenti két elemmel kapcsolatban az adómentesség bármelyik kifizető és bármelyik magánszemély kapcsolatában is megáll.

És akkor ezzel kapcsolatban álljon itt egy kis szilveszteri utólagos.

A fentiekből akár az is következhetne, hogy bármelyik társaság, akár az összes magyar állampolgárnak adómentesen juttathat mondjuk egy labdarúgócsapat mérkőzéseire szóló bérletet, ezért az ilyen módon juttatott bérletek száma könnyen kiszámolható: a kifizetők száma szorozva az állampolgárok számával. Mivel ez egy nem egyessel kezdődő százmilliárdos nagyságrendű számot ad ki, ezért könnyen belátható, hogy ezt a hatalmas potenciális igényt a jelenlegi stadionállomány nem képes kielégíteni.


Minden szépet és jót kívánok!

Ha linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Adómentes sport és kultúra
Köszönöm.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

Cafeteria 2017

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

Mivel mától hatályos az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet tegnap megjelent módosítása, ezért mai témánk a 2017-es cafeteria egyik legbonyolultabbnak tűnő eleme, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás lesz.

A fent említett rendelet módosítása zömmel csak átvezeti az Szja törvényben (és egyéb törvényekben pl.: CSOK) végbement változásokat, de azért van benne egy-két kisebb módosítás, de erről majd később.

A támogatás legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes. Ebbe bele kell számolni a több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegeket is. Az adómentesség másik korlátja, a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százaléka.

Az adómentesség további feltétele, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá.

A munkáltató, ezt a vissza nem térítendő lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatást hitelintézet vagy a kincstár útján és az ő igazolásuk alapján nyújthatja. A törvény alapján vissza nem térítendő támogatásnak minősül  a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás is. 

A juttatás az Szja törvényben és a fent említett rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtható.

A szabályok és a fogalmak a törvényben a következők:

Lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,

c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,

d) a korszerűsítés,

e) a akadálymentesítés.

a méltányolható lakásigény mértéke:

az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
a. egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
b. három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Ennek alkalmazása során nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani;

együtt költöző, együtt lakó családtagok:
a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

korszerűsítés:
a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig.

akadálymentesítés:
a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a rendeletben meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.

Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy a rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatásról kiállított igazolás adattartalmáról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

A rendelet és annak mai nappal hatályos módosításának részleteibe terjedelemi okokból nem megyek bele, de a módosítás egyik új elemét, a fentebb beharangozottok szerint megemlítem.

A lakás korszerűsítése, építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén már nem csak a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, hanem a magánszemély élettársának nevére kiállított számlát is elfogadják igazoló okiratként.

Erre az évre már nem maradt más hátra, minthogy Boldog és Eredményes Új Évet kívánjak Önnek. Na és persze minden szépet és jót!

Ha linkelni szeretne erre a weboldalra, kérem a következő linket használja:
Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás
Köszönöm.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Cafeteria 2017

Adómentes juttatások

Mobilitási célú lakhatási támogatás

A következő évtől új adómentes juttatás jelenhet meg a cafeteriában, amely a munkavállalók lakhatását hivatott támogatni. Közkeletű elnevezése az albérleti támogatás. Nézzük, hogy milyen szabályokra kell tekintettel lenni:

A mobilitási célú lakhatási támogatás olyan munkavállalónak nyújtható,

• akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
• aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

A lakhatási támogatás havi értékeként (Figyelem: ez még nem biztos, hogy adómentes!) figyelembe vehető:

1. a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész
2. a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész
3. a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

A lakhatási támogatás fenti pontban kiszámított havi értékéből adómentesen nyújtható rész:

1. a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, (2017-ben 51 000 forint)
2. a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, (2017-ben 31 875 forint)
3. a foglakoztatás a 2. pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát (2017-ben 19 125 forint) meg nem haladó összeg.

A mnkáltatónak rendelkeznie kell a bérelt lakás havi bérleti díját igazoló bizonylattal. Ha a munkáltató a tulajdonában álló lakásban biztosítja a lakhatást, akkor pedig a lakhatás szokásos piaci értékét kell meghatároznia.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak - a döntésük szerinti - egyikük veheti igénybe. A munkavállalónak erről és a jelen bejegyzés első részében részletezett feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről nyilatkozatot kell tennie a munkáltató felé.

Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A törvény szerint ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása valamint nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A legközelebbi alkalommal szeretném folytatni a 2017-es cafeteria további lehetséges elemeit is, addig is minden szépezt és jót kívánok!

Csökkent a bérek és az egyes meghatározott juttatások járulékterhe

Cafeteria 2017

Csökkent az EHO is

Ma kihirdették a leges-legújabb adótörvényt

A mai Magyar Közlönyben kihirdették az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvényt, amely 2017. január 1-jei hatályba lépésével változást hoz a cafeteria szempontjából.

Mind a szociális hozzájárulási adó, mind az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27%-ról 22%-ra csökken, melynek eredményeként az egyes meghatározott juttatások adója 43,66%-ra csökken.

Azonos értékű nettó juttatást feltételezve a bér jellegű kifizetés adó- és járulékterhe pedig 85,71%-ra csökken, így még mindig jelentős marad a különbség.

Így az alábbi táblázat már a végleges, 2017-es adatokat tartalmazza a különböző cafeteria juttatások költségeit illetően:

juttatás	bér jellegű kifizetés	adómentes juttatás	béren kívüli juttatás	egyes meghatározott juttatás
nettó értéke	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft
teljes költsége	185 714 Ft	100 000 Ft	134 220 Ft	143 660 Ft

A fentiek alapján azt gondolom, hogy a cafeteria rendszeren belül továbbra is nagy jelentősége marad az egyes meghatározott juttatásoknak.

Ezúttal nem csak minden szépet és jót kívánok, hanem Áldott, Békés Karácsonyt is!

23 millió euró büntetést ért a kiszorítosdi

Cafeteria

Részben a cafeteriahoz kapcsolódó tegnap esti hír, hogy a beruházási jogviták rendezésére szolgáló választott bíróság, az ICSID közel 23 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot az Edenred S.A. francia vállalttal szemben.

Az ítélet, amelynek hátteréről az erről itthon elsőként hírt adó 444.hu cikkében olvashat, a magyar-francia beruházásvédelmi megállapodás alapján született.

A közel 23 millió euró a kamatokat nem tartalmazza.

Ennek az ítéletnek közvetlen hatása nem lesz ugyan a hazai cafeteria adójogi szabályozására, de a magyar adófizetők pénztárcájára hatással lehet, különös tekintettel arra, hogy további két másik per (Le Chèque Déjeuner, Sodexo Pass International SAS) is folyik a fent említett választott bíróság előtt, melyek kimenetele - főleg az említett ítéletet követően - nem különösebben kérdéses.

Posztom írásakor a fenti hírt még csak igen kevés sajtótermékben lehetett olvasni, kíváncsi vagyok, hogy az illetékeseknek vajon milyen "pozitív" állásfoglalásuk lesz a témában.

Hamarosan a 2017-es cafeteria elemek részletezésével fogom folytatni, addig is minden szépet és jót kívánok!

Cafeteria 2017: Béren kívüli juttatások - SZÉP Kártya

Cafeteria 2017

Béren kívüli juttatások

Széchenyi Pihenő Kártya

Ezúttal a béren kívüli juttatások másik elemével a SZÉP Kártyával folytatom.

A SZÉP Kártya, mint önálló elem szabályozása a 2017-es év tekintetében nem változott az idei évhez képest.
A szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátás alszámlára 150 ezer, míg a szabadidő alszámlára 75 ezer forint támogatás utalható béren kívüli juttatásként.

Az igazi változás abban áll, hogy egyrészt szűkült a béren kívüli juttatások köre, hiszen a SZÉP Kártya mellett már csak a pénzösszeg juttatása maradt meg ebben a kategóriában, másrészt ha a SZÉP Kártya és a pénzösszeg együttes juttatása esetén az összeg meghaladja az éves időarányos 450 ezer – költségvetési szerv esetén 200 ezer – forintot, akkor a fölöttes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Csak az ismétlés kedvéért, a béren kívüli juttatások adója 2017-ben 34,22%, míg az egyes meghatározott juttatások adója - amennyiben a Parlament elfogadja az ebben a bejegyzésben említett törvényjavaslatot - 43,66% lesz.

A SZÉP Kártya különböző alszámláin lévő összegek változatlanul azokra a szolgáltatásokra fordíthatók, amelyeket a Kormány rendelet tartalmaz.

A SZÉP Kártya kibocsátásának feltételeit azonban a jogalkotónak meg kellene változtatnia, hogy az összhangban legyen az Európai Bíróság idén februárban hozott ítéletével.

A magyar kormány ennek megváltoztatásával kapcsolatos hivatalos álláspontja előttem nem ismert, csak informális csatornákon keresztül kaptam kósza híreket.
Abban a reményben, hogy a magyar kormány esetleg tájékoztatta ezzel kapcsolatos szándékáról az Európai Bizottságot, két alkalommal is levélben fordultam az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletéhez, de sajnos a mai napig nem érkezett semmilyen válasz.

Nem lepődnék meg azonban azon, hogy az év vége közeledtével megjelenne a Magyar Közlönyben a SZÉP kártya rendelet módosítása. Addig is azonban minden szépet és jót kívánok!

5 százalékponttal csökken az egészségügyi hozzájárulás

Cafeteria 2017

Újabb törvénymódosítás

Az EHO is csökken

A mai napon a kormány benyújtotta az egyes pénzügyi és gazdasági törvények módosításáról szóló javaslatát. Ebben a javaslatban nem csak a szociális hozzájárulási adó mértékét, hanem az egészségügyi hozzájárulás 27%-os mértékét is 5 százalékponttal tervezik csökkenteni.

Ennek megfelelően az egyes meghatározott juttatások adója 43,66%-ra csökken, míg a béren kívüli juttatások adója 34,22% marad. A tervezet ezen pontja 2017. január 1-jétől fog hatályba lépni, amennyiben megszavazzák.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy jelentősen csökkenni látszik a különbség a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások között az utóbbi javára.

A javaslatot továbbra is figyelemmel fogom kísérni, addig is minden szépet és jót kívánok!

Erzsébet-utalvány Karácsonyra, mint nem cafeteria elem

Elnézést kérek minden kedves olvasótól, hogy ezúttal nem feltétlenül a cafeteria témájában írok, bár egy kicsit kapcsolódik ehhez.

Az apropót az adta, - ahogy azt Ön bizonyára hallotta már - hogy a kormány minden nyugdíjasnak 10 ezer forint értékű „ajándékot” fog adni, Erzsébet-utalvány formájában. Ezt még a miniszterelnök jelentette be még korábban.

A mai Kormányinfon Lázár János miniszter azt mondta, hogy a 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt azért nem a Magyar Posta fogja 2,8 millió nyugdíjasnak kézbesíteni, mert ezek kézbesítését darabonként 480 forintért tenné meg.

A miniszter szerint a kézbesítést ezért a kormányhivatalok és a járási hivatalok dolgozói fogják végezni.

Mivel nem akartam elhinni azt, amit olvastam, ezért meghallgattam a kormany.hu-n a mai Kormányinfo felvételét, és tényleg ezt mondta. Azt is hozzátette, hogy 30 ezer munkatársról van szó, akik még karácsony előtt fogják megejteni a kézbesítést. A miniszter ugyan azt mondta, hogy az utalványokat a december 20-án vagy 21-én fogják megkapni és ezt követően fogják kézbesíteni. A kormány honlapján, a Kormányinforól szóló tudósításban még az is szerepel, hogy a kézbesítés december 21. és 24. között fog megtörténni.

Mivel már az első sokkból kicsit felocsúdtam, egy kis számolásra szeretném hívni a nyájas Olvasót.

Azt javaslom, induljunk el két irányba. Az egyik a miniszter által említett 480 forintos postai kézbesítés díja, a másik a 30 ezer kormányhivatali és járási hivatali munkatárs kérdése.

Akkor kezdjük az elsővel:

Az Erzsébet-utalványok beváltására szerződött üzletek beváltási díjat fizetnek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában lévő utalvány kibocsátónak. Ennek átlagos mértéke legkevesebb a beváltott utalványok értékének 2,5-3,5%-a, azaz minden nyugdíjas után 250 – 350 forint bevételre tesz szert a kibocsátó. Továbbá, az iparági becslések szerint a be nem váltott utalványok értéke 0,2 – 0,3% közé tehető, ez további 20 – 30 forintos bevételt fog eredményezni, tehát a kibocsátó összesen legalább 270 – 380 forintos bevételre fog szert tenni minden egyes nyugdíjas után. Ezzel áll szemben a postai kézbesítés 480 forintos díja.

És emiatt be kell vetni 30 ezer kormányhivatali és járási hivatali munkatársat, hogy a rendelkezésre álló 4 napban kivigyenek egy-egy borítékot 2,8 millió nyugdíjas számára. Ez azt jelenti, hogy minden munkatársnak 23,3 nyugdíjast kell naponta felkeresni, ami azt jelenti, hogy napi 8 órával (ez utóbbi különösen érdekes december 24-én) számolva minden munkatársnak minden órában 2,9 nyugdíjast kell felkeresni, ami azt jelenti, hogy nagyjából 20 perc áll minden egyes munkatárs rendelkezésre egy-egy boríték kézbesítéséhez. Az már csak hab a tortán, hogy Lázár János miniszter szerint – mivel mégiscsak pénzről van szó – a munkatársak nem egyedül fognak menni.

Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy a tanulságok levonása helyett, ezúton fejezzem ki részvétemet minden egyes kormányhivatali és járási hivatali munkatárs felé, Önnek pedig minden szépet és jót Kívánok!

Cafeteria 2017: Béren kívüli juttatások - Készpénz juttatása

Cafeteria 2017

Béren kívüli juttatások

Készpénz

Ígéretemhez híven az elkövetkező hetekben részletesen ismertetem a 2017-ben rendelkezésre álló cafeteria elemeket. Elsőként a béren kívüli juttatásokat veszem számba.

A 2017-es cafeteria elemek egyik legújabb és egyben legérdekesebb eleme a készpénz juttatás.

A törvény úgy fogalmaz, hogy béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, az éves keretösszeget pedig 100 ezer forintban határozza meg, melyet a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegben kell értelmezni.

Amennyiben a juttatás értéke időarányosan meghaladja az éves keretösszeget, úgy bérjellegű kifizetésként adózik.

A munkáltatóknak figyelniük kell arra is, hogy a pénzösszeg és a SZÉP kártya együttesen történő juttatása esetén az összeg ne haladja meg az éves időarányos 450 ezer – költségvetési szerv esetén 200 ezer – forintot, mert ellenkező esetben a fölöttes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A fenti esetben a fölöttes rész adója 34,22% helyett 49,56%-lesz.

A cafeteria szolgáltatókat valószínűleg az is érdekli, hogy milyen formát is ölthet ez a pénzösszeg, ezért érdemes a Magyar Értelmező Kéziszótárt igénybe venni ennek értelmezéséhez.

A pénzösszeg bizonyos mennyiségű pénzt jelent, a pénz pedig a gazdasági életben általános értékmérőként és csereeszközként használt érme, bankjegy, államjegy a szótár szerint.

A téma iránt mélyebben érdeklődők számára ajánlom azt a kiváló, A pénz fogalma című tanulmányt, amelyet Dr. Gárdos István jegyez, aki a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda egyik alapító tagja, akinek elsődleges szakterülete a bank- és értékpapírjog.

A tanulmány szerint a pénz legfontosabb funkciói közül a fizetésieszköz-funkció a meghatározó. A dolgozat írója azt is leszögezi, hogy a hétköznapi gyakorlat és a közgazdaságtan egyaránt pénznek tekinti a készpénzt és a számlapénzt, ugyanakkor ezek eltérő jogi megítélésére is rámutat.

Összegezve, véleményem szerint a jelen bejegyzésben érintett pénzösszeg lehet készpénz vagy akár számlapénz is, így nem zárható ki az sem, hogy ezt elektronikus pénz formájában is lehet nyújtani.

A legközelebbi bejegyzésemben a SZÉP kártyával fogok foglalkozni, addig is minden szépet és jót kívánok!

Cafeteria elemek és azok költségei 2017-ben II.

Cafeteria 2017

A legutóbbi alkalommal, elsősorban terjedelmi okokból nem ejtettem szót az adómentes juttatásokról, ezért jöjjön most ezek felsorolása.

Lakáscélú munkáltatói támogatás;

Kulturális eseményre szolgáló belépőjegy és bérlet;

Sportrendezvényre szóló belépőjegy és bérlet;

Mobilitás célú lakhatási támogatás;

Óvodai, bölcsődei szolgáltatás;

Kockázati biztosítás;

A felsorolás természetesen nem teljes körű, de lefedi a munkáltató által biztosított juttatások legnagyobb részét.

A következő bejegyzésekben az egyes elemekről fogok részletesebben szólni, elsőként a készpénz juttatásáról, majd a SZÉP kártyáról és így tovább. Reményeim szerint még ebben az évben az összes lehetséges elemről szót fogok ejteni.

Addig is minden szépet és jót kívánok!

Cafeteria elemek és azok költségei 2017-ben I.

Az alábbiakban összefoglalom azokat a juttatásokat, (az adómentes juttatásokat majd egy következő bejegyzésben) amelyeket 2017-ben a munkáltató adhat munkavállalójának, azzal, hogy munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, valamint munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

Béren kívüli juttatások:

Készpénz évente legfeljebb 100 000 forint;

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) évente legfeljebb 450 000 forint

Amennyiben a béren kívüli juttatások együttes értéke meghaladja az évi 450 ezer forintot (ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor az évi 200 ezer forintot), akkor a juttatás értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adózik.

Egyes meghatározott juttatások:

1.       hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;

2.       a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;

3.       magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;

4.       a legfeljebb évi három alkalommal juttatott csekély értékű ajándék, alkalmanként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben;

5.       olyan, egyidejűleg több magánszemély számára szervezett rendezvényen (vendéglátás, szabadidőprogram) juttatott adóköteles bevétel, ahol a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;

6.       az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg;

7.       a béren kívüli juttatások összesített határértékét meghaladó összegű juttatás;

8.       a SZÉP kártya értékhatárát meghaladó összegű juttatás, ideértve az alszámlánként különböző értékhatárt is;

9.       minden olyan juttatás, amely a 2016. december 31-én hatályos törvény szerint még béren kívüli juttatásnak minősült (munkáltató üdülőjében nyújtott üdülési szolgáltatás, munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás, Erzsébet-utalvány (kizárólag a fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás formájában juttatott Erzsébet-utalvány), iskolakezdési támogatás, helyi bérlet, iskolarendszerű képzés költsége, önkéntes pénztárakba történő munkáltatói hozzájárulás);

10.   bármilyen termék (néhány kivétellel, erre majd egy későbbi postban térek ki) vagy szolgáltatás

a.       minden munkavállaló számára azonos feltételekkel és módon (nincs differenciálás)

b.      több munkavállaló számára belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon (van differenciálás)

Mivel mai hír, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók is aláírták a bérmegállapodást, amelyben többek között a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentése is szerepel, ezért ezen bejegyzés befejezéseként álljon itt a 2017-es bérek és különböző juttatási formák költségeinek összehasonlítása 100 ezer forint nettó juttatást alapul véve.

juttatás	bér jellegű kifizetés	adómentes juttatás	béren kívüli juttatás	egyes meghatározott juttatás
nettó értéke	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft
teljes költsége	185 714 Ft	100 000 Ft	134 220 Ft	149 560 Ft

A következő posztban az adómentes juttatásokat sorolom fel, majd azt követően valamennyi juttatási elem részletes leírása fog következni.

Addig is minden szépet és jót!

Elfogadták az adótörvény módosítását

Ma délelőtt a Parlament elfogadta az adótörvények módosítását.

Ennek megfelelően - a cafeteriát illetően - az alábbiak módosultak:

2017. január 1-jétől:

A béren kívüli juttatások adója 34,22%, az egyes meghatározott juttatások adója pedig 49,56% lesz.

Némileg módosulnak az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szabályai.

Mégsem lép hatályba azonban az adómentes egészségügyi ellátás, amelyet már a nyári adócsomag elfogadása óta sokan vártak.

Az elfogadott törvény kihirdetését követő napon (várhatóan a jövő hét valamelyik napjától) lép hatályba annak a diszkriminatív szövegrésznek az elhagyása, amely a nyári adócsomag alapján csak január 1-jétől lett volna hatályos. Csak emlékeztetőül: Kivéve: kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány.

Ugyancsak a ma délelőtt fejleménye, hogy a kormány megállapodott a szociális partnerekkel - többek között - abban, hogy a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek 2017-re. Ez 1 százalékponttal több, mint amire a kormány korábban javaslatot tett. Csak emlékeztetőül: 4 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó

A legközelebbi bejegyzésben a már véglegesnek tekinthető 2017-es cafeteria elemeket veszem sorra, összehasonlítva azokat a bér jellegű juttatások költségével.

Addig is minden szépet és jót!

Hamarosan véglegessé válhatnak a 2017-es adószabályok

A Parlament honlapján található napirendi javaslat szerint  az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat végszavazását a holnapi napon tartják.

A végszavazást követően be fogok számolni az immáron véglegesnek tekinthető változásokról, majd ezt követően össze fogom foglalni a 2017-ben adható cafeteria elemeket, és a későbbiekben egy-egy cafeteria elem részletes leírásával, az adott elem juttatásának feltételeivel fogok foglalkozni.

Addig is minden szépet és jót!

4 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó

A Nemzetgazdasági Minisztérium a hétvégén egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 2017-ben a szociális hozzájárulási adó 4 százalékponttal történő csökkentésére lát lehetőséget.

Mivel az adótörvényekhez ma benyújtott bizottsági módosító javaslatban sem szerepel érdemi módosítás a cafeteria vonatkozásában, ezért - figyelembe véve a fenti csökkentés hatásait - a továbbiakban összehasonlítom a különböző juttatások 2017-ben várható költségeit.

Íme:

juttatás	bér jellegű kifizetés	béren kívüli juttatás	egyes meghatározott juttatás
nettó értéke	100 000 Ft	100 000 Ft	100 000 Ft
teljes költsége	187 218 Ft	134 220 Ft	149 560 Ft

A fenti számok még változhatnak, ha esetleg a kormány a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is - a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan - 24%-osra mérsékelné, bár ennek valószínűsége elég csekélynek tűnik.

Továbbra is figyelemmel kísérem az adótörvények alakulását, addig is minden szépet és jót! 

Kivéve: kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány

Mivel a cafeteriát érintő új módosító indítványt még nem nyújtottak be az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz, ezért ezen javaslat egy másik érdekességéről írok ezúttal.

A címben is említett módosítás lényege a következő:

Az egyes meghatározott juttatások egyik legszélesebb körben alkalmazott passzusának szövege (Szja tv. 70.§ (1a) a) és b) pont), a nyári adótörvény módosításnak megfelelően 2017. január 1-jétől úgy változik, hogy a "(kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)" szövegrészt törlik a törvényből.

Ennek elég nyilvánvaló célja az volt, hogy az Erzsébet-utalvány (és egyéb utalványok) számára, amelynek első típusa fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány volt, helyet csináljanak az egyes meghatározott juttatások között, hiszen az Erzsébet-utalvány 2017. január 1-jétől kikerül a kedvezőbb adózású béren kívüli juttatások köréből.

A mostani javaslat ugyanúgy kiveszi a "(kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)" szövegrészt, azonban a mostani javaslat szerint ez a törvény kihirdetését követő napon fog hatályba lépni.

Ez azt jelenti, hogy a jelen bejegyzés által érintett változás az eddig számítotthoz képest már néhány héttel korábban, körülbelül december közepén lép hatályba.

A "sietség" oka talán technikai lehet, de a magam részéről inkább nem találgatnék.

Továbbra is figyelemmel kísérem a törvényjavaslat változásait és a témát érintő változásokról fogok legközelebb beszámolni.

Addig is minden szépet és jót!